Ma kirándultunk és pasiztunk :)))

A héten gyönyörű nyári idő van Angliában, ami hétvégére tetőzött, mi meg jól kihasználtuk. :)
Délelőtt Shakespeare szülővárosában jártunk, délután pedig barátoknál, akiknek múlt héten lett 1 éves a kisfiuk.

Fél éves

Nagyon Boldog fél éves szülinapot kicsi lányunk!

6 hónapja pont ebben az időben született meg a mi kis Tündérmanónk és váltunk Családdá, amire már oly nagyon vártunk. :)
Csak 1 dolgot sajnálok, azt, hogy ennyire rohan az idő... Hisz olyan, mintha csak tegnap született volna, és máris eltelt 6 hónap! Hihetetlen! Igyekszünk persze minden pillanatot kiélvezni folyamatosan, ami jobbára sikerül is, szerencsére. Vannak persze nehezebb napok, percek, de ezekből hála az égnek elég kevés volt eddig (kop-kop-kop). Reméljük továbbra is így marad.
Mostanában egyre többet fényképezem Hannust, hogy minél több emlék maradjon kisbaba korából. Élvezi is a Drágám a fotózkodást. :) Minap munkában (nem sokára megyek vissza dolgozni és voltunk bent megbeszélésen) azt javasolták, hogy adjam bébi-modellnek, anyira édes és fotogén. :)
Ma reggel a mérlegre is ráálltam Vele, ami kerek 7kg eltérést mutatott. De nem hinném, hogy van 7kg, mert 2 hete 6 és fél kg volt és ennyi idő alatt tuti nem hízott fél kg-ot. Szerintem olyan 6700g körül lehet. Centiket nem tudom, mostanában nem mértük. 62-es és 68-as rucikat hord. Néha olyan érzésem van, hogy a 0-3 hós bodykat sosem fogja kinőni, mert szemmel láthatóan nő, de azok valahogy még mindig jók Rá. :O Nacikból hamarabb belenőtt a 68-asokba és kinőtte a 62-eseket.

Mióta át tud fordulni hátról hasra, azóta folyton azt csinálja. Még akkor is hasra fordul, ha fáradt és nem bírja. :) Fogni is megtanult végre. Igaz még csak egy kézzel, de az már ügyesen megy. Nagyon ügyin elveszi a felé nyújtott rágókát és rágja, ha sikerül. Eddig mindent csak rázott. Most kezdett el "kóstolgatni" mindent. Legjobban a textil pelus jön be, azt gyömöszöli a szájába és rágja.
Hason pörög ezerrel. Most már seperc alatt fordul 360 fokot. Néha hátrafelé is halad. Nagyon édes, ahogy a fenekét emelgeti. Imádom! :)))

Alvással mostanában gondok voltak/vannak, pont az átfordulás miatt. Mert hasról hátra még nem megy (1-2szer már sikerült). De úgy látom, hogy hason alvó lesz, mert már két éjjel is úgy aludt és azok jobbak voltak. Nappal általában 2-3szor alszik és ebből egyszer kb 1 órát, aminek Anya nagyon örül a sok fél órás alvás után.
Egy kisebb gondunk van az alvással, mégpedig az, hogy nem látni Rajta egyértelműen, hogy mikor jött el az a pillanat, amikor le kell rakni aludni. Mert ha azt eltaláljuk, akkor minimális altatás szükséges csak. Ha túl hamar, vagy túl későn próbálkozunk, akkor nyűgi van.

Enni még mindig csak tápszert kap, mert egy dietetikus azt javasolta, hogy 6 hósan előbb "tejterhelést" csináljunk az allergiája miatt. Ez annyiból áll, hogy a gyógy tápszer mellé fokozatosan növelt adagokban kap rendes tápszert is. Ha ezen túl leszünk, bármilyen eredménnyel zárul is (de negatívval fog), akkor kezdjük végre a hozzátáplálást.

Egy kis összeállítás...

Unokatesók :)

Hannah kacag :)))

Fordul a baba :)))

Ma reggel Hannah tök egyedül hátról hasra fordult. Beraktam a nappali ágyikójába (olyan mint a járóka), amíg én a konyhában reggelit készítettem. Pár perccel később kinéztem Rá és már hason volt az Édesem. A nap folyamán többször is megismételte a produkciót. Úgy néz ki rá kapott az ízére. :)))

Hétfőn elmentünk méredzkedni, 6 és fél kg már. Most egy darabig már nem kell mennünk, majd 8-12 hós tanácsadás lesz.

Otthon

Azt sem tudom, hogy hol kezdjem a beszámolónkat... egy biztos: hosszú lesz. :)
Szóval május 8-án hajnali fél 4-kor indultunk haza. Hannah - mint aki megérezte, hogy akció van - 3-kor ébredt, evett és vígan elvolt. Kompig a 2 és fél órás utat végig aludta, kompon ébren volt (20 percet kivéve) - túl sok volt a látnivaló, muszáj volt szkennelni. :))) Kompról lejőve viszont megint aludt 2 és fél órát. Nagyon jól bírta az utat, hihetetlenül büszke vagyok Rá! :) Csak az evéssel voltak gondok, de az is lehetett volna sokkal rosszabb. Este 9-ig úton voltunk, addig bírta Manóka. Akkor megálltunk egy hotelban éjszakára (ez Németországban volt 150 km-re az Osztrák határtól). Na ott volt sírás-rívás, nagyon ki volt fáradva szegénykém, alig tudtuk elaltatni. Másnap reggel 8-kor indultunk tovább. Na, aznap már rosszabb volt, útált az ülésében lenni, sírt benne, de ahogy megálltunk és kivettük, rögtön vigyorgott. Akkor már elaludni sem tudott az ülésében, úgy kellett kivenni ülésestől, elringatni és visszatenni. Még jó, hogy ez a módszer bevált és aludt megint kb 2-2 és fél órát. Mi meg addig "szenvedtünk", de azt mondtuk, csak akkor állunk meg, ha felébred. Már jó éhesek voltunk, de Hannus csak magyar-osztrák határ után ébredt fel, onnan meg már csak kb. fél óra volt hazáig. Na, azt már szabálytalanul, az ölemben utazta le, mert nagyon nem akart visszamenni az ülésébe. Szerencsére nem voltak zsaruk.
Anyósomat hívtuk, hogy mindjárt otthon vagyunk. Nyitotta is a kaput, hogy betudjunk állni az autóval az udvarra és amint kiszálltunk, már vette is át Hannust. Nagyon örült nekünk. :) Fél 3-ra értünk haza egyébként. Aznap még Dédit is meglátogattuk (férjem apai nagyanyja). Nagyon édes volt Hannussal az ölében. :))) Íme:
Első héten Anyóséknál voltunk. Mamikája agyon dajkálta a Kiscsajt. :) Minden napra jutott 2 látogató is. Nagyon hagyományőrzők. Összesen 5 tortát kaptunk, plusz kettő volt rendelve a vasárnapi keresztelőre is. Alig győztük enni a sok édességet. :) Ráadásul lagziban is voltunk - szombaton lakodalom, vasárnap keresztelő. Nagyon mozgalmas hétvége volt!

Lagziban Hannusnak külön ültető kártyája volt (el is raktam emlékbe). Viszont a hangos zene nem tetszett Neki, úgyhogy esküvő után haza is vittük. Vacsoráig Anyósék buliztak, aztán mentünk mi (éjjel 1-ig). Apája jól érezte magát, én kevésbé... Hiányzott Manókám... De Ő szerencsére jól viselte a távollétünket - végigaludta. :))) Még én altattam el mielőtt elmenünk bulizni és ugyanúgy volt, ahogy hagytam a nagyágy közepén. Édesem. :) Az éjjel kettecskén aludtunk, mert Apája kissé felöntött a garatra és így külön aludt.
Közben szombaton este már a húgomék is megérkeztek és két éjjelt is ott aludtak Fruzsika miatt, aki 1 hónappal és 1 nappal fiatalabb Hannusnál.
Vasárnap korán keltünk, Manóka nem hagyott pihenni. :) Mamikája nagyon szorgos volt, mindent egyedül csinált, pedig 3 félét is főzött a keresztelős ebédre. Nagyon ügyes volt és nagyon-nagyon hálásak vagyunk Neki!!!
Sajna az idő nem kedvezett nekünk. Lagzira totál elromlott és úgy is maradt egészen a másik hét végéig. :(
Keresztelőt Hannah végig sírta. Nem szundizott előtte, így addigra totál kifáradt. Ott ráztam-ringattam, de nem nagyon volt haszna. Viszont a papnő hangja nyugtatta. Még jó, hogy csak rövidke ceremónia volt. :) Délután fényképezkedtünk. Ki kellett használni, hogy ott volt mind a három unokatesó, keresztszülők, nagyszülők. Azt jól bírta Kicsikém.
Második hetet húgoméknál töltöttük. Anyumékhoz csak egyszer tudtunk elmenni, mert Hannus megbetegedett (torokgyuszi - ügyeletre mentünk Vele) és emiatt már nem akartuk húzogni. Cserébe jöttek Ők, de csak egyszer... No comment.
Fruzsika keresztelője felért egy mini lagzival. 26 emberre volt megterítve a húgomék szomszédságában lévő volt községi hivatalban. Ott is volt süti jócskán. Akkorra végre lett egy kis jó idő is.
Húgoméktól Apája húgáékhoz mentünk Budapestre, mert velük akkor csak a Hannah keresztelőjekor taliztunk volna. Az meg amúgy is forgalmas volt. Így Emma még megszeretgethette Hannust. 3 éves a kiscsaj, de nagyon kis gyengéd volt Manókával. Nagyon édik voltak együtt. Ebéd után együdt is aludtak a nagyágyban. :)
Utolsó hét megint Anyóséknál volt. Még arra a hétre is akadt látogató. Hannus rengeteg dolgot kapott, meg persze mi is, mert hoztak italt, húst, bon-bont, meg mindenféle jót. Tele is volt az autó visszafelé. A babakocsit otthon is kellett hagynunk, még jó, hogy van itt másik. :)
Visszafelé Apája keresztanyjánál aludtunk meg Siegenben, Németországan. Visszafelé jönni jobb volt, bár Hannah kissé rosszabbul viselte. Kevesebbet is aludt. Bár igaz, hogy amikor odafelé mentünk, akkor még csak 4 hós volt, visszafelé meg már 5.
Hát ennyi nagy vonalakban.

Visszajöttünk

3 hetes otthonlétünk jó volt, csak kissé hosszúnak, forgalmasnak és nagyon fárasztónak éreztük. Rengeteg látogatónk volt. Hannah kismillió ajándékot kapott. Volt sok torta és sütemény, alig győztük enni. Két keresztelő volt - Hannusé és Fruzsikáé (Hannah unokatesója), plusz egy lakodalomban is voltunk. Írok majd részletes beszámolót, addig 1-2 kép: